Valójában Said Tichiti marokkói zenész forgatási napjának történetét voltam hívatva lejegyezni, s ha már munkálkodásomban az „amit ma megtehetsz…” filozófiája nem vezérelt, hadd menjek tovább, a „jobb későn, mint soha” igazsága mentén!
("Több dolgok vannak földön és égen" – sóhajt a blogíró bűntudatosan, az elfelejtett olvasó gondolataiban olvasva. Nincs mit felhozni a nem-író blogger mentségére, úgyhogy csak annyit mondanék a nevében: Mea Culpa, Mea Maxima Culpa.)
A távoli Afrika rég’ közelebb van, mint gondolnánk! S nem csupán a világ háló enged szabad bejárást tér-idejének kultúrájába: a „fekete” kontinens zenészei a gyarmatbirodalmak összeomlása után a szélrózsa minden irányába szétrajzottak az emberiség bölcsőjének ringását idéző zenéjükkel.
A hangszerészek a jég hátán is megélnek, s a művészek között a legnagyobb eséllyel: számukra nincsenek ugyanis nyelvi akadályok.
A nyolcvanas évek elején, pontosabban 1980-ban a hazai zenei underground legendái közt, az Európa Kiadó együttesben is feltűnt egy fekete srác, Afrika hangján szólítva meg a nagy fehér embert, aki ez idő tájt már kezdte belátni kicsinységétJ.
Bár a poszt-szocialista, pszeudó new wawe üdvöske, a KFT zenekar is vágyainak titokzatos tárgyai közé emelte slágerében a távoli kontinenst, az igazi áttörést hazai vizeken a világzene majd’ mindent elsöprő hulláma hozta.
A honi fesztiválokon, s így a hon minden zeg-zugában ismertté vált a Chalaban zenekar, melynek énekese, s alapítója, Said Tichiti a kultúrába integrálódás legkézenfekvőbb formáját választotta: családot alapított Európa köldökén.
A hazai zenésztársak, a jazz-, rock-, valamint nép- és világzenészek pedig beljebb lopták magukat néhány dobütéssel a Földanya (Mother Earth) szívébe.
Hogy elegendő-e a napsütéses órák száma a napfény kontinensének szülöttei számára a zord Kárpát medencében? Ez a kérdés a globális felmelegedés sújtotta bolygónkon, lassan elveszti aktualitását. De szó mi szó, s legyen ez a legújabb abszolút aranyköpés: a szomszéd féltekéje mindig naposabb! (Mert zöldebbnek ugye, csak hellyel-közzel mondhatóJ!)
Abszolút pletyka: Said-nak végül, csak sikerült belefutnia a kulturális másságok útvesztőjébe, a vallások kontra politika sikamlós terepén! Ám gondos háttérmunkával (ld. vágás) stábunknak sikerült kiküszöbölnie a jelentéseken esett csorbátJ.
S hogy mi lesz az elveszett jelentés sorsa? Ha Allah is úgy akarja, visszaforgatódik egy dalba (ld: hagyomány re-cyclingJ), hogy az első hungaro-africumként vonuljon be a világzenei örökségbeJ.
Adás napja: 2008. május 29.
trafo 2009.01.26. 12:31:11
www.trafo.hu/programs/1573