Gyorskölcsön

Nincs megjeleníthető elem

Friss topikok

2008.06.14. 19:59 Xanadu

Óbudai férfi

Mit tudnak a növények a tűzről? A szerelemről? A költészetről? S mit tudhat a forgatási nap tervezője a holnapról, holnap utánról? Semmivel sem többet, mint bármely más földi halandó, mondjuk: a meteorológiai béka…

Így aztán, a Víg Miska témájú adás forgatásának idejére, négy szabadtéri helyszínt is beszerveztünk. Az egész napos esőzések sem tántorították el azonban a stábot: megjártuk az Arany hegyet Óbudán, s a város számos zegzugát, - de nem merő mehetnékből, hanem műsoralanyunk Budapest iránt érzett olthatatlan szenvedélyétől hajtva. Víg Miska, miként anno Krúdy, avagy a városépítők egyike, Podmanitzky Szilárd, belezúgott a Duna két partján elterülő Buda-Pestbe. („Külön köszönet” Miska jelenkori szűkebb pátriájának, Óbudának, hogy némely háza, a Vörös Postakocsi írójának lakhelyével együtt, máig kitartottJ)

Miska (mert így gondol a Tarr Béla filmek állandó zeneszerzőjére a Balaton együttes rajongó táboraJ) számos művének, dalainak, egy filmforgatókönyvének, némely kortörténeti, 80-as évek béli prózájának lett inspirálója fővárosunk. Xantus János legendás kultfilmje, a Rocktérítő stáblistája is nevével fémjelzett, s idén a legjobb filmzeneszerzőnek járó díjat vehette át Ausztriában, Tarr Béla Londoni férfi c. opusának zeneszerzőjeként.

Életműve nem „csak” a kortárs underground kultúrának, hanem a XXI. századi közéleti ember munkásságának is mérföldköve: népzenegyűjtő édesapja nyomdokaiban járva, Víg Mihály, barátaival elindította az AtheSam roma összművészeti fesztivált. Kell-e mondani, hol máshol, mint kedves városa szívében, a Gödör KlubbanJ!

Abszolút pletyka: Miskát már évek óta próbálta a hazai tv-műsorkészítők hada egy életműinterjú erejéig lencsevégre kapni, mindhiába. Hogy’ csak az istenek voltak-e kegyesek, vagy abszolút ellenállhatatlanok lennénk…, ki tudja? A stáb szerényen a háttérbe húzódik, s mint Tarantinó ponyvaregényében a megtalált kincs látványától elérzékenyült Travolta, a kérdésre, hogy örülünk-e, csak annyit suttogunk szerényen: örülünk!

Adás napja: 2008. június 27.

16 komment

Címkék: epizód víg mihály


2008.06.14. 19:35 Xanadu

Casablanca jó hely, Budapest se’ kutya!

 

Valójában Said Tichiti marokkói zenész forgatási napjának történetét voltam hívatva lejegyezni, s ha már munkálkodásomban az „amit ma megtehetsz…” filozófiája nem vezérelt, hadd menjek tovább, a „jobb későn, mint soha” igazsága mentén!

 

 

 

("Több dolgok vannak földön és égen" – sóhajt a blogíró bűntudatosan, az elfelejtett olvasó gondolataiban olvasva. Nincs mit felhozni a nem-író blogger mentségére, úgyhogy csak annyit mondanék a nevében: Mea Culpa, Mea Maxima Culpa.)

A távoli Afrika rég’ közelebb van, mint gondolnánk! S nem csupán a világ háló enged szabad bejárást tér-idejének kultúrájába: a „fekete” kontinens zenészei a gyarmatbirodalmak összeomlása után a szélrózsa minden irányába szétrajzottak az emberiség bölcsőjének ringását idéző zenéjükkel.

A hangszerészek a jég hátán is megélnek, s a művészek között a legnagyobb eséllyel: számukra nincsenek ugyanis nyelvi akadályok.

A nyolcvanas évek elején, pontosabban 1980-ban a hazai zenei underground legendái közt, az Európa Kiadó együttesben is feltűnt egy fekete srác, Afrika hangján szólítva meg a nagy fehér embert, aki ez idő tájt már kezdte belátni kicsinységétJ.

Bár a poszt-szocialista, pszeudó new wawe üdvöske, a KFT zenekar is vágyainak titokzatos tárgyai közé emelte slágerében a távoli kontinenst, az igazi áttörést hazai vizeken a világzene majd’ mindent elsöprő hulláma hozta.

A honi fesztiválokon, s így a hon minden zeg-zugában ismertté vált a Chalaban zenekar, melynek énekese, s alapítója, Said Tichiti a kultúrába integrálódás legkézenfekvőbb formáját választotta: családot alapított Európa köldökén. 

A hazai zenésztársak, a jazz-, rock-, valamint nép- és világzenészek pedig beljebb lopták magukat néhány dobütéssel a Földanya (Mother Earth) szívébe.

 

Hogy elegendő-e a napsütéses órák száma a napfény kontinensének szülöttei számára a zord Kárpát medencében? Ez a kérdés a globális felmelegedés sújtotta bolygónkon, lassan elveszti aktualitását. De szó mi szó, s legyen ez a legújabb abszolút aranyköpés: a szomszéd féltekéje mindig naposabb! (Mert zöldebbnek ugye, csak hellyel-közzel mondhatóJ!)

Abszolút pletyka: Said-nak végül, csak sikerült belefutnia a kulturális másságok útvesztőjébe, a vallások kontra politika sikamlós terepén! Ám gondos háttérmunkával (ld. vágás) stábunknak sikerült kiküszöbölnie a jelentéseken esett csorbátJ.  

S hogy mi lesz az elveszett jelentés sorsa? Ha Allah is úgy akarja, visszaforgatódik egy dalba (ld: hagyomány re-cyclingJ), hogy az első hungaro-africumként vonuljon be a világzenei örökségbeJ.

 Said Tichiti zenekarában – a Magyarországon töltött egy évtizednyi idő alatt - magyar és nemzetközi zenészek mellett gyakran vendégszerepelnek marokkói művészek is. Ilyenkor rádöbbenünk (abszolút titokban), hogy mindenhol jó, de legjobb hazai pályatársakkal vállvetve versenyezni a világnagy zenei sztrádánJ.

 

Adás napja: 2008. május 29.

 

Nézd meg!

1 komment

Címkék: epizód chalaban


2008.05.20. 20:14 Xanadu

Hová lesz a hóember?

Ki kérdez ilyesmit manapság?! Például, négy gyermeke jövőjéért és hóembereiért aggódó anyukaként, Vorsatz Diana. Persze, ha Nobel-békedíjas is az illető anyuka, szürke hétköznapjait pedig a Kormányközi panel a klímaváltozásról (IPCC) tudós szakértőinek egyikeként éli, akkor máris más szemmel nézünk a hóemberek állására.

 

Hogy' aktívak vagyunk, de mégsem ismerjük a passzív házat? Egyelőre nem kell szégyenkeznünk emiatt, - nem vagyunk hiányosságunkkal egyedül. Valami azért mindannyiunknak rémlik: a stáb legtöbb tagja ökológia-érzékeny. Passzív tudásunkat az Abszolút úgyis re-aktiválja: Feri rögtön labdára vetődik, s meg van az adás első poénja az üvegházhatás és az energiafogyasztás perverz kapcsolatáról, amolyan, „ha a tv rádió lenne” stílusban tálalva. Mellesleg ez a ház sokkal aktívabb ott, ahol nem várnánk, konkrétan: pénz-igényességében. Ez itt az abszolút önellentmondás helye: az energiatakarékos lakhatás egyelőre még luxus a mai világban. Akinek napelemre, és egyéb, a megújuló energiaforrások infrastruktúrájának kiépítésére nem futja, annak marad a népi bölcsesség receptjével épített parasztház ökológiája és technológiája.  Végy egy tornácot és egy zsupptetőt, éjjel nyiss ablakot, és nappal húzd be a zsalukat - még, ha a fene fenét is esz’, s szemed a világosságot áhítjaJ!

A jó hír, hogy a lakótelepi, aktívan fogyasztó házakat is fel lehet újítani passzívraJ. Példa erre a dunaújvárosi Sola Nova projekt, melyben napkollektorok gyűjtik össze az energiát fűtésre, világításra, az ablakok pedig három réteggel hang- és hőszigetelők. Csak arra ügyeljünk, hányan fogyasztjuk alvás közben az oxigént abban a szuper gazdaságos szobában! Ezt az Abszolútban (is) bujkáló kisördög mondatja a blogíróval, és nem a rosszmájúságaJ! Egyszóval: hajrá Sola Nova, főleg, hogy 3500 forint az efféle dunaújvárosi panel fűtési díja!

S ha azt is nézzük, hogy, állítólag 2015-re kötelező lesz a passzív ház az EU-ban…- az Abszolút kisördögének ettől már tényleg ketté’ áll a szarvaJ!

A negatívumként elkönyvelhető éghajlatváltozások és a társadalmi jólét összefüggései sokak számára még ma sem tudatosultak, pedig eme információ „népszerűsítésével” számos híresség foglalkozik (olykor a maga népszerűségét fényezve, ld:El Gore). Az Abszolút zöld embere, Menyhárt Jenő után most egy szőke nő is felbukkan az ökológiai kiútkeresők táborában. Hogy milyen volt szőkesége, arról beszélhetne a fáma, ám, hogy miért került szóba ez a sztereotípia, arra csak Feri adhatná meg a választ. Mondjuk, egy, a sztereotípiák titkaiba vezető Abszolút adásban J.

Abszolút konklúzió, hogy a nő - legalábbis az adás interjúalanya - a megfogható dolgokra vágyik. Ez a hogyan jutott el hősünk az asztrofizika kérdéseitől (ld. Ősrobbanás, etc.) a háztartási pénz beosztásán át a hóemberek jövőjéig alfejezetünk témája, amelyben arra is fény derül, hogy ez a nő nem az a nő, aki megáll az apró ötletek kiaknázásánál. Pedig sok kicsi sokra megy, szerinte is: például néhány aprócska háztartási trükkel ezreket takaríthatunk meg a család számára. Igaz ugyan, hogy le kell mondanunk cserébe néhány olyan beidegződéstől, mint a háztartási készülékek stand by állásban, vagy a forrásban lévő leves nagy lángon tartása.

Végszó gyanánt álljon itt a kijelentés, melynek tartalmáért mindannyian felelősek vagyunk: a közlekedés a környezetvédelem egyik Achilles sarka – na ja!

Abszolút bonusz pedig legyen a felismerés: bár egyre táguló világunkban az utazás szinte létfeltételünkké vált, nem lehet tovább véka alá rejteni a repülés kiemelkedően környezetszennyező hatását.

 Adás napja: 2008. május 15.

Nézd meg!

 

Szólj hozzá!

Címkék: epizód ürge vorsatz diána


2008.05.16. 16:30 bogyisz

Abszolút KRITIKA

Szólj hozzá!

Címkék: kritika epizód


2008.05.13. 13:53 Xanadu

Városnéző alternatívok (Beyond Budapest)

 

Turista mit tehet, örül neki, hogy itt lehet…, mint ahogy örülhet országunk népe is, ha bebarangolhatja fővárosa ismeretlen, ám jobb sorsra érdemes zugait. 

 

Ki ne emlékeznék J a „Ha kedd van, akkor ez Belgium” című kedves, békebeli filmre (sic!), mely az idegenvezetés kulisszái mögé engedett bepillantást.

Nos, Abszolútunk is kínál számos kalandot, főképp azoknak, akik nem a kirakat-túrizmus hívei, vagy/és, akik az ismerd meg szűkebb pátriádat gyalogjáró-mozgalmának hódolnak.

Hogy a számos felújított, s a még számosabb lepattant pesti bérház mennyi titkot rejteget, - ennek nyomába eredt stábunkkal Feri a Beyond Budapest alternatív idegenvezető párosával.

Láss, láss, ne csak nézz, javasolta a legendás ’60-as évek Illés zenekara - s, lőn! Immár látva látjuk, sőt tudva tudjuk is, ha eddig nem tudtuk volnaJ, hogy a Kiskörút és a Nagykörút közti városrész a XIX. században épült, s neve is van: Palota-negyed.

Abszolút bónusz, azoknak, akik még bíznak a papírpénz dizájn információinak hitelességében J, s főképp azoknak, kiknek nem térkép-e táj: a mai Olasz Intézet épülete, a húszezresen látható, Ibl Miklós tervezte „ékszerdoboz” volt az első magyar parlamentünk (Ideiglenes Magyar Képviselőház). Ugyanabban a Bródy Sándor utcában található, by the wayJ, amelyben a Magyar Rádió intézménye is fellehető.

S, hogy van-e élet a gangon, s a rock'n'roll-on túl a több irányból felmenedzselt nyóckeri mitológiában? Abszolút Feri J erre is megtalálja a választ, midőn a Lotz Károly művészutódok titkos életébe, valamint az autentikus ős lakosok közül egy roma zenészcsalád mindennapjaiba kalauzoltatja el magát és a stábot.

S bár nem kérdés, hogy rendhagyó idegenvezetőink Budapest sajátos ízeire, hangulataira, életformáira koncentrálnak, mégis abszolút meglepetésként ér mindannyiunkat, mikor a város szívében egy kovácsműhelyre bukkanunk.

Kultúr-történelmi adalékban bővelkedő idegenvezetőinktől megtudhatjuk azt is, hogyan függ össze a Dianás cukor a nyolcvanas évek népnevelő, bár kudarcra ítélt kora reggeli alkoholtilalmának korszakával.

S végezetül álljon itt egy abszolút találós kérdés műsorunk interneten turistáskodó rajongóinak: hogy kerül a kenyérdagasztás és hátmasszázs az alternatív városnézők programjába?

p.s.: Az off-line gyalogjárók, bringások és trolibuszpártiak számára pedig legyen ajándék az a nap, mikor abszolút útmutatásunk szerint rátalálnak a kőfaragó házára, s a Tavaszmező utcai tetők egyikén  Lotz Károly freskójára.

 

Adás napja: 2008. május 8.

Nézd meg!

Szólj hozzá!


2008.04.26. 21:13 Xanadu

Az opera "Michael Jacksonja": Kálmán Péter

 

Kicsi a világ! Egy művésznek legalábbis elég kicsi, ahhoz, hogy keresztül–kasul bejárja. Kálmán Péter baritonját megismerhette New York és Tel-Aviv, Miskolc és Zürich számos opera rajongója. Bár Sebő Feri szerint az elit kultúra legelitebb műfajában jeleskedőknek kijár a pezsgő, kaviár, szmoking, na meg a hatlovas hintó, mégsem csodálkoztunk, hogy a pesti találkozóra egy mikrobuszban került sor.

 

Az Abszolút road movie első állomása egy hentesüzlet volt, ahol, ha szerelmi bájitalt nem is, de sültkolbászt végszámra kaptunk. Operaénekesüknek a vegetáriánus étrend: alma! Utóbbi, táplálék kiegészítő gyanánt, azért előkerült a kalóriadús húsétel utánJ. Forgatásunk során ez volt az egyetlen jele annak, hogy az énekes a sportolóhoz hasonlatosan élJ, persze, csak ami a szigorú időbeosztást illeti.

Zürich után a Thália Színház-beli fellépés kikapcsolódást jelent a karrierépítés fárasztó szertartásai közepette:a fellépéseket követő, kötelező szponzor-sztár-eszem-iszom rangadó nem Kálmán Péter szájíze szerint való. Pedig, mint kiderült, a mi Sebő Ferink nem sokat tévedett e luxus fejvadászatokon folyó pezsgőt és kaviárt illetően, sőt!

S, hogy az utcai pultnál elfogyasztott kolbász és /vagy tarja íze mellett mi térítheti el hazánkfiát a gazdag milliárdosokkal való pacsizástól? Természetesen, csak egy ifjúkori pályatárs, aki nem fukarkodik a bolognai mártással, sem a baráti kritikával. Hiába, azaz épp fordítva: nem hiábaJ! Madarat tolláról, embert barátjáról…  

 

Abszolút igazság: még egy világot jelentő deszkásnak is megremeg a térde rivaldafénybe lépés idején!

Abszolút pletyka: Kálmán Péter a computere előtt érzi igazán otthon(osan) magátJ!

Abszolút aranyköpés: „Te vagy az opera Michael Jacksonja” (Sebő Feri)

Abszolút recept, avagy az énekes sikerének titka: 50% hang, 10% színészi tehetség, és 40 % szerencse.

Abszolút magánügyJ: Kálmán Péter a nőkben a lábfejet imádja!

Abszolút rekorder: Pavarotti 1981-ben, 160 kiló testsúllyal!

 

Adás napja: 2008. április 24.

Nézd meg!

1 komment


2008.04.19. 01:51 Xanadu

Egri Péter és a nyócker bugi

 

A Mistery Gang zeneszerző-énekes-gitárosa az ötvenes évek amatőr kultúr-antropológusa is egyben. Rajongása a tárgyi világra irányuló gyűjtőszenvedéllyel párosul: a félévszázados originál kötszer, a nápolyi eredetű, korabeli brillantin, az erőt sugárzó, robosztus, országúti autómonstrumok mind beleférnek a korszak szerelmesének szívébe.

 

Egri Péternek is vannak persze „gyengéi”. Fiatal és nem annyira fiatal, szőke vagy /és barna nők az örök nejlonban és neccben... nem elégítik ki szellemi étvágyát. Kukkolásig menő kíváncsiság vonzza az emberi helyzetek sokfélesége iránt.

A honi pálya szakértőjeként, vélhetőleg, a róla szóló Abszolút portréban debütál: tőle hallunk először az ötvenes évek másik:) hungaricumáról, a budapesti nyócker' bugiról. Amit, állítása szerint a kis nyugdíjasok is órákig járhatnak. Felrémlik előttünk Tarantino Ponyvaregényének klasszikus jelenete, mikor a steak-bárban Buddy Holly-hasonmások bokáznak.  

Az ötvenes években nem csak kelet-Európát hevítette forradalmi láz. Amerikában James Dean fazonja, az Oakland-i bányász stile és az utcakölykök Stray Cats stílusú bandázása készítette elő a kulturális Nagy Bumm-ot. Jött Elvis, és utána, ha nem is a vízözön, de a Rock'n'Roll Lázadás.

A forgatáson fény derült a szocializmus lemeziparának egyik talányára is: a Pepita lemezek filozófiája a korabeli rock and roll - feketéket és fehéreket egyesítő - kultúrájában gyökerezett.

Nem kell nagy matekosnak lenni - elég egy életre szóló szerelembe esni Buddy Holly, Johnny Cash, Elvis és James Dean legendájával :) -, hogy belássuk az axiómát: minden rockabilly rock’n’ roll, de nem minden rock’n’roll rockabilly.

Másrészről: világot látott hazánkfia igazi lokálpatrióta! Ahol igazán jól érzi magát, az a Tabán. Tudtuk? Nem tudtuk, hogy a Tabániak Társaságának 90 százaléka Ausztráliában él - de hát milyen a hazaszeretet? Nem ismer határokat! Mint, ahogy határtalan a pozitív energia áradása is: a rock and roll kultúrája szent Cunamiként csapott át a II.Világháború sújtotta konzervativizmus romjain, hogy az új generációkat a hátára kapja.

Abszolút pletyka :) a lázadás hajnalának kulisszatitkaiból: Frank Sinatra mamája, stílszerűen, megvásárolta a rajongólányok extázisát, a kezdetekben. Mikor még nem heverte ki az alkoholtilalmat az amerikai nemzet:)

A kezdetek máig ható imidzse, a farmer és a felhajtott gallér nyomokban Egri Péteren is "tetten érhető". De számos tetkó is erősíti  élet stratégiájában: ha harcba indul, azt sosem valami ellen, hanem valami mellett teszi. 

Abszolút aranyköpés: a jampi azt keresi, ami összeköt, s nem azt, ami elkülönít.

 

 

Adás napja: 2008. április 17.

Nézd meg!

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: epizód egri péter


2008.04.08. 21:40 Xanadu

Életmese

„Elvesztettünk” egy jó tanárt, de nyertünk számos szívmelengető történetet. Ez lehetne a meseíró(nő) legendája, dióhéjban összefoglalva. Berg Judit eddigi életében az anyukaság mindent elsöprő élménye lett a fő csapás. Négy gyerek, négy kerék, és - amitől igazán gömbölyű az élet -  sok szeretet van meseírói hétköznapjaiban.

 

 A Harry Potter hatalmas sikere után, tulajdonképpen várható volt a GYES-en lévő anyukák meseírással szerencsét próbálóinak újhulláma. JK. Rowling asszony, a varázsmese XX. századi megújítója, anyagi és magánéleti válságai idején egy kávéházban üldögélve írta meg világraszóló (kassza)sikert produkáló sorozatának első könyvét, babakocsiban szunyókáló gyermeke társaságában. Berg Judit sztorija mögé sokkal "banálisabb" hátteret rajzolt a Sors Keze, midőn mellérendelt egy megértő társat, és egy barátságos otthont. A mesébe illő harmónia motorja a hagyományos nőszerepekben is kimagasló teljesítmény és az önfegyelem szerencsés együtállása: megtudtuk, hogy a hajnalban szárnyaló ihletet nem egyszer eloszlatja az idejekorán ébredő gyermekek óhaja-sóhaja. A Hisztimesék cím magáért beszél: a gyermeknevelés a legjobb családokban is számos konfliktussal járó kaland, mely, olykor mesebeli erőfeszítéseket kíván a "szereplőktől". 

Mindenesetre, az egészséges exbicionizmussal megáldott anyuka, röpke idő alatt, mennyiségben és minőségben jelentős életművet produkált: tavaly, idehaza az Év Gyerekkönyve lett Rumini története, és, amire a szerző igazán büszke: van olyan iskola, ahol ez a mese a negyedikesek kötelező olvasmányává vált.

Persze, ahol a tévé készülékben nincs adás, ott egy tévéműsor-blogíró elgondolkodik a sors fintorán, s a talányon: vajon miért áll mégis, mint számos "átlag családban", az ominózus médium a meseíró nappalijában? Nos, adásunkban a kalandvágyó lélek és a meseírás összefüggéseinek kutatói abszolút kielégítő választ kapnak kérdéseikre.

Amúgy, Berg Judit mesésen jó szakácsnő is, amin a nap végére, már alig csodálkozunk. Az egészséges exibicionizmus - mellyel önmagát aposztrofálja - óvodai vándorbábosként, és interjúalanyként is a legjobbakat hozza ki belőle. A forgatás előtti éjszakán, miután a nagycsalád körüli teendőket „letudta”, stábunknak még megfőzte egyik specialitását, a rakott babot. S, e számos csodás elem betetőzéseként a meseíró féléves kisbabája, a nap megpróbáltatásainak dacára, mesébe illő együttműködési készségetJ mutatott, - mindannyiunk abszolút megelégedésére.

 

Adás napja: 2008. április 10.

Nézd meg!

 

Szólj hozzá!

Címkék: epizód berg judit


2008.04.01. 18:21 Xanadu

Ne lőj a zongoristára!

Ökrös Ottó

Az ország legjobb bárzongoristáját a kortárs zene klasszikusa, Kurtág György is kedveli – ezt, magától Bächer Iván írótól tudhattuk meg, aki szintén nem fukarkodott az Ökrös Ottót illető, dicsérő szavakkal. Ez persze csak azoknak jelent plusz információt, akik a zenén túl a kortárs irodalomnak is hódolói e kies hazában.

 

 

Luxus óceánjárók, osztályon felüli bárok, egy zeneiskola és a nagyvilág a hazája az ország legjobb bárzongoristájának. Persze, dicsekedhet egy valódi családdal is, benne egy nagyszerű feleséggel, aki az Európában klasszikusnak számító társadalmi modell szerint szorgos háttérmunkával menedzselte férje karrierjét. Feri emancipált férfi mivoltának számlájára írom, hogy nem siklott el e fölött az „apróság” fölött, mely nélkül, valljuk be, nem jöhetett volna létre sem a világraszóló karrier, sem a gyereknekJ, aki apja nyomdokaiban járva tovább fényezi a zenészdinasztia hírnevét.

Az ország legjobb bárzongoristáját a kortárs zene klasszikusa, Kurtág György is kedveli – ezt magától Bächer Iván írótól tudhattuk meg, aki szintén nem fukarkodott az Ökrös Ottót, illetőt dicsérő szavakkal. Ezek persze csak azoknak jelent plusz információt, akik a zenén túl a kortárs irodalomnak is hódolói e kies hazában.

Hajrá Törökszentmiklós! A család ugyanis erről a Szolnok közeli településről származik, mely Tarr Béla egyik operatőrét, Mihók Barnát is elindította a rivalada fényei felé. A rendszerváltás előtti érából datálódik Ökrös Ottó szakmai hitelesítése: a szocialista „könnyűzene” muzeális szellemének egyik cenzor intézménye, az OSZK ütötte rá a pecsétet működési engedélyére. Kész (kínos) röhej volt a múlt, jut eszembe ismét, és nyilván nem utoljáraJ!

A Abszolút mitológia kutatók számos apró részlettel gazdagíthatják majd egykor a televíziózás és/ vagy az Ökrös Ottó anekdota-kincstárat, úgyhogy, nem is venném el a kenyerüket a további információk kiszivárogtatásával. Abszolút adalék azoknak, akik soha nem adják fel: Feri kedvenc nótái közt, ABC-sorrendben Bill Withers Ain't no Sunshine című örökzöldje a listavezető.

 

Adás napja: 2008. április 3.

Nézd meg!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: epizód ökrös ottó


2008.03.26. 18:27 Xanadu

Hídember

 

Goda Gábor, az Artus Stúdió rendező-koreográfusa

Ha Goda Gábor - aki építésznek, sőt, hídépítésznek indult (sic!) - kellő türelemmel kivárja, anno, egy bizonyos képlet kibontakozását, akkor a tánc- és színházművészet szegényebb lenne számos alkotással. Viszont cserébe, lehet, hogy már állna a jobb és bal oldalakat (a DunánJ) összekötő, problémamegoldó csoda hidunk!

Műsorvezetőnket filozofikus hangulatában éri a forgatás, plusz az időről szóló elmélkedéseit Zarathustra és Nietzsche arany igazságaival fűszerezi interjú alanyunk, Goda Gábor. Előkerül Hermes Trismegistos görög gondolkodó „ami fent, az lent” ideája is, ami egy koreográfus szájából nem puszta metafora, mint ahogy a két partot összekötő híd-párhuzamvonás is megállja művészi gesztusként a helyét. Persze, ritkán adatik meg, hogy a szimbolikus nyelv mögött olyan gyakorlati egybeesésekre bukkanjunk, mint az, interjúalanyunk faggatása során stábunknak megadatott.

 

 

Feri időzítésének köszönhetően gyűlnek az abszolút koincidenciák. Nem véletlen (kivéve, ha mégis minden az!), hogy a Mayák, akiknél Goda Gábor társulatával az időt és az egyéb emberi útvesztőket meg labirintusokat tanulmányozta, máshogy gondolnak a múltra, valamint a jövőre, mint mi, európaiak. Talán a család modell másságában, vagy az időtlenség fogalmában keressük a titkokat? De, mint Hermes mondta, a Trismegistos: „ami fent, az lent”, azaz, mindennek megvan az árny és fényoldalaJ. Mindenesetre, ha az európai család válni kényszerül, köztudottan a gyermek fejében a híd-gondolat idejekorán megfoganhat, miként az történt a kis Goda Gábor esetében is. S bár nem gyerekjáték a szétszakított harmóniát élő hídként egyben tartani, kameránk csak tudat alól szuggerál összefüggést a válásokkal megérzékenyült lélek és a művészi játékos kedv kialakulása között. Goda Gábor saját (gyerek) szobájának hiánya, és a lerobbant gyárépület gazdátlan 4000 négyzetméterének elfoglalása azonban testvérek közt is kimeríti, a kilóg a lóláb vélelmét! A tények ugyanis tények: Goda Gábor a budai Fonó épületében olyan felnőtt játszótereket hozott létre társulatával, az Artus Stúdióval, ahol a teremtő képzelet a városi életünkben nélkülözött elemekkel - fákkal, rókatündérekkel, irányjelző emberekkel, etc. - népesíti be szürke hétköznapjainkat.

S míg művészünk egy dunai vontató-, vagy tolóhajón végzi meditációs gyakorlatát, egy rég-nem látott kult-film, a Szellemkutya üzen a múltból: ha nem jutsz el New York háztetőire, találd meg egy dunai uszályon az elveszett harmóniát!

 

Most nem fogok azzal dicsekedni (vagy mégis?J), hogy én még láttam a legendás lengyel színházrendező, Grotowski egyik előadását, viszont kétségkívül azt a másik, harminc év előtti herceget juttatja eszembe a Goda Gáborék fehér lova. Igaz, ez a mai ló döglött volt, ami szintén nem jelentés nélküli tény, plusz, Artuséknál a fehér lovon érkező herceget váró lány már nagymama, de hát: ez van. Ez történt velünk! Ami az egyiknek jelen idő, az a másiknak múlt, a harmadiknak meg jövő….

Mennyire igazuk van a Mayáknak, akik nem bajlódnak a volt és a lesz tartományával! Mind ezt így összefoglalni indokolatlan nagyvonalúságnak, vagy, inkább költői túlzásnak tűnhetne a blog író részéről, ha Goda Gábor részletesen be nem avatna a dél-amerikai indián kultúra és a nyugati civilizáció időkezelésének különbségeibe – már ami a nyelvtant illeti.

Ám Feri sem lenne az Abszolút riportere, ha a legújabb kori nyelvészeti és filozófiai talányok begyűrűzését ki nem ugrasztaná a Goda Gábor-életmű bokrából: egy Umberto Eco hatása alatt álló élet (mű) hogy is lehetne más, mint nyitott, főleg, ha a rajta munkáló a pályája derekát ropogtatja… De ez már tényleg abszolút tudathasadás, ha a blog író a szőrszálhasogató néző fejével gondolkodik!

Egyébként meg elképesztő, hogy az időhöz való viszony milyen sors fordító momentum az ember életében! Lásd: ha Goda Gábor - aki építésznek, sőt, hídépítésznek indult (sic!) - kellő türelemmel kivárja, anno, egy bizonyos képlet kibontakozását, akkor a tánc- és színházművészet szegényebb lenne számos alkotással. Viszont cserébe, lehet, hogy már állna a jobb és bal oldalakat (a DunánJ) összekötő, problémamegoldó csoda hidunk!

De hát, mindannyian saját sorsunk Don Quijote-i vagyunk: Goda Gábor eddigi élete is ezt bizonyítja. Talán az övében nagyobb teret kapott az improvizáció, a kölcsönösségen alapuló kapcsolatok, - valamint az intimitás, amit ő nem azonosít a szexualitással. Utóbbi különbség tételt Sebő Feri is abszolút pártolta.

 

Adás napja: 2008. március 27.

Nézd meg!

 

Szólj hozzá!

Címkék: epizód goda gábor


2008.03.12. 19:18 Xanadu

A boncmester balladája - Gigor Attila

 

 

A gyermek, ifjú, és felnőtt Gigor Attila fantáziájában Pókembertől Denevéremberig száguldoztak a Jó és a Rossz szolgálatában számosan, az ősképig (ld.Superman) visszavezethető családfával.

 

 

 

„Nagyjátékfilm kategóriában Gigor Attila vehette át a fődíjat A nyomozó című munkájáért, amit a diák zsűri egy kelet-európai bűnügyi szub-zsáner megteremtéséért ítélt oda az első filmes rendezőnek. Az Elsőfilm kategória fődíját a diák zsűri értékelése szerint szintén Gigor Attila filmje érdemelte ki lendületességéért, humoráért, önmagára, a mai társadalomra és filmművészetre irányuló ironikus reflexiójáért.”

Ennyit tudtunk, mikor stábunkkal a 39. Magyar Filmszemle után nem sokkal, a frissen ünnepelt rendező titkainak nyomába eredtünk – és nem hiába! Igaz, Sebő Feri a legelképesztőbb helyszínekre csábította el Gigor Attilát a cél érdekében, hogy, többek közt repülés szimuláció közben derítsen fényt a művész-álnéven dolgozó első nagyjátékfilmes rendező motivációira. Kettejük játékszenvedélye feltűnés nélkül vezetett el a képregény evolúciójának felgöngyölítéséig. Ki gondolta volna, hogy a férfiember ön-képét még a XXI. század hajnalán is mennyi virtuális hős kalandja motiválja!

A gyermek, ifjú, és felnőtt Gigor Attila fantáziájában Pókembertől Denevéremberig száguldoztak a Jó és a Rossz szolgálatában számosan, az ősképig (ld.Superman) visszavezethető családfával.

S, ha netán azt hitte volna bárki, hogy a hollywoodi mozi és a számítógépes játékok knock out-olták a múlt nemes és nemtelen képregény figuráit, az alaposan téved! „A modernkor el-magányosodottnak hitt embere ma már egy egész világhálónyi lelkes fun-nal játssza újra a régi meséket a leges-legújabbkori változatokban” – nyugtatja meg a számítógép általi elidegenedéstől félőket a szintén játékos kedvű Gigor Attila. Mindezek a felfedezések szerteágazó mellékösvényként vezettek el A nyomozó rendezőjének lelki struktúrájához, amelyből kisarjadt a film számos rejtélye, s hátborzongatóan groteszk stílusa. „A boncmester és a boncolandók sajátos kapcsolata az élet megannyi elfojtáson alapuló viszonyát modellálja, iróniával és öniróniával ” – reagált Gigor Attila azokra a véleményekre, melyek szerint filmje cinikus lenne.

Aki nem lenne vevő még mindig a nyomozó-témára, annak érdemes legalább egy Abszolútnyi időre bekukkantani a boncterembe, ahol a stáb legnagyobb örömére Sebő Feri egy "felkonf" erejéig az élők által rettegett tepsibe dőlést is vállalta. Amennyiben a werk-film jellegű élményt kedveljük inkább, a filmhiba. hu oldalára illő sztorikkal is megismerkedhetünk a műsorban. A bonc-műhelytitkokról itt csak annyit árulnék el, hogy koponyalékelés közben sem mindegy, milyen a leányzó fekvéseJ. S még mielőtt elriasztanék bárkit is az abszolút látva látástól, kijelentem, hogy sem A nyomozó, sem Sebő Feri nem lépi át a jó ízlés határát, sőt! Abszolút időben a forgatásról, szereplő válogatásról, első szerelmekről és kedvenc olvasmányokról szóló információknak kerülünk birtokába, valamint egy önvallomásnak, mely paradox módon a rendező nemes lelkűségét dokumentálja - hullaházi bevilágítás idején. S egy utolsó centi a mézesmadzagból, mely a rendíthetetlen anti-tévénézőt is a készülék elé csalogatni van hivatva: Abszolútunkban fény derül, ha nem is a Gigor művésznév felvételének titkára, de a számos kétségre, mely - szereplőinek névadásakor - a „néhai” Galambos Attila fejét fájdították.

Adás napja: 2008. március 13.

Nézd meg!

Szólj hozzá!

Címkék: epizód gigor attila


2008.02.29. 16:00 Xanadu

Orális élvezetek, Lusztigh Mária mestercukrász

A cukrászat is reneszánszát éli napjainkban, tombol a kortárs dizájn az édesszájúak paradicsomában. A klasszikus liszt-cukor-tojás szentháromságára építő műalkotások ugyan tiszavirág életűek, de annál követelőzőbb az emlék, amit maguk után hagynak érzékeinkben. A Csokoládé című mozival a filmművészet ismét feltárta az érzékiség szájban olvadó esztétikáját.

Sebő Feri titkos vonzalmaival szembesül az Abszolút forgatása alatt: mint kiderül, számos alapvető kérdés izgatja édesség ügyben. És, nem hiába! A cukrászműhelyben feltárul egy Csipkerózsika álomba illő karrier számos köznapi motívuma, többek közt az Édes Élet olykor nagyon is keserű oldala. A nemzetközi mesterfokozatot elért cukrásznő pályafutását végigkísérve felmerül az emberben a gondolat, hogy nem csak a szentek, de a sors keze is maga felé hajlik, ha egy kis nassolásról van szó!  Talán ez magyarázza a tapasztalatot, mely szerint némely szakács karrier evolúciója váratlanul a cukrászatba torkollik.

Ferit nem hagyják nyugodni a receptura szigorú szabályai és a művészet törvényei közt felsejlő összefüggések. Ezeknek feltárása érdekében nem volt rest cukrászfiú jelmezt ölteni, egyfajta ösztönös mimikrivel reagálva új környezetére.

Vajon milyen mély nyomokat hagynak az emberben a homokozó formák? Vajon hány gyermekkori kielégületlenség lappang nassolási kedvünk mögött? Köztudott, hogy kisfiúként sokan szeretnek a mamájuk szoknyája körül szakácsost játszani, ezt az a tény is bizonyítja, hogy a cukrász suliban nagyjából egyformán oszlanak meg a nemek közti arányok.

Abszolútunkban a cukrászat műhelytitkai közül is kiszivárogtatunk egy keveset, például, hogy a Magyarországon forgalomba lévő lisztek nem mindig alkalmasak világszínvonalú sütik elkészítéséhez. S bár a cukrászatnak nincs olimpiája, versenyei akadnak, méghozzá a szakmai karrier szempontjából számos mesterfokozattal a célegyenesben.

Talán az is újdonsággal szolgál, hogy a legek süteményei nem egy szóló karrier csúcs-termékeiként, hanem összehangolt team munkával kerülnek a nemzetközi zsűri szájába.

 

Adás napja: 2008. február 28.

Nézd meg!

Szólj hozzá!

Címkék: epizód lusztigh mária


2008.01.11. 12:32 bogyisz

Abszolút Magyar Agy

2008. január 17-től

Van olyan szerencsém, hogy hat héten keresztül a magyar tudomány ászaiból válogathatok partnereket.

Oh, egy Nobel-díj.

Tartom.

Hm, még egy.

Abszolút Magyar Agy csütörtökönként késő este az m1 műsorán.

Bakos Gáspár

Baranyi Péter

Domokos Gábor

Tamás Gábor

Dinnyés András

Roska Tamás

3 komment

Címkék: abszolút magyar agy


2008.01.08. 14:44 bogyisz

Vágyaink villamosa

„A dizájn a termék lelkiismerete” – hirdeti Stefan Lengyel életmű kiállításának szlogenje. Hogy miben különbözik a művész és a formatervező ars poeticája? Az egyik azt csinál, amit akar, a másik meg, mint Stefan Lengyel vallja, az életminőség emelésére törekszik.
Mikor a csuklós villamos feltalálója a 80-as évek közepén hazatért egy kis vendégoktatásra, rádöbbent, hogy 20 éve semmi nem változott: ugyanazok a macskakövek hiányoztak a Moszkva téren, s a zugligeti iskolában ugyanazok az ajtók nyikorogtak.

 

Az 1964-ben, Németországban tanároskodó formatervezőtől a kor szelleme megvonta az útlevelét, megfosztva őt a visszatérés lehetőségétől. A világban számos, pontosabban 30 díjjal elismert designer azt vallja, hogy nem a termék a cél, hanem a fogyasztó, a felhasználó öröme.
Stefan Lengyel a régi csuklós villamos tervezőjeként lophatta volna be magát a budapestiek szívébe, de, ahogy a mondás tartja: senki sem lehet próféta a saját hazájába.
Sebő Feri a 2-es villamoson zötyögve kinyomozta, hogy a gyakorlati kivitelezés embere az álmodozásban korlátlan fantáziájú gyermek.
” A legfontosabb szempont a belső utastérbeli forgalom megoldása volt. Az ideális persze az lenne, ha a falakat is ki lehetne venni” – festi le viccesen vágyai villamosát a formatervező. A mi Sebő Ferink szerint a villamos a csuklós szerkezet csomagolása: a belső tér, az akusztika, a lábaknak helyt adó ülések, a könnyen tisztántartható felületek mind az utasok komfortérzetét szolgálják.
Németországban 5-6 évig volt versenyképes Stefan Lengyel lépcsőn is tolható babakocsi vívmánya, amit csak a konzervatív nagymamák ízlés-terrorja tudott kiszorítani a piacról.
A szerethetőség a formatervező Omegája (vagy Alfája?).
A számos találmány egyike, a hatvanas évek írógépelni és hordozható írógépet birtokolni vágyó ifjúságának szánt csodamasina máris belopta magát Feri XXI. századi szívébe.
Semmi kétség: a csábító küllemű piros táskaírógép a laptop egyenes ági felmenője! 
Stefan Lengyel nemzetközi mércével mérve is az élvonalba tartozik, és mi, magyarok csak sajnálhatjuk, hogy 1964-től a ’80-as évek közepéig nem tehette be a lábát az országba. A legendás Calipso magnó megálmodója és megvalósítója Németországban talált, legalább új otthonra, ha nem is hazára. Idelátogatva Budapest régi építészetét őrző egyik negyedében ücsörög unokáival kedvenc cukrászdájában, vagy feleségével szeretett városának színházait járva.
Benzinkutat is tervezett, amitől már csak egy kőhajításnyira esik a Merzedes autók dizájnjának továbbgondolása. A jövő generációk számára a jövő generációinak kreativitását kiaknázva a Moholy-Nagy Egyetemen a bionikus tervezés rejtélyeibe avatja be hallgatóit.
A pókháló struktúrája az ütésállóság fejlesztésénél játszik, a pingvinek energiagazdálkodása, pedig az energiatakarékosság jó példája.
S azon csak egy hazai fiú, Sebő Feri csodálkozhat, hogy a 2020-ra tervezett fejlesztők közt egy lány is található! Igaz, a lány külföldi vendéghallgató, de akkor is.
A 70 fölött járó Stefan Lengyel meggyőződése, hogy töretlen életkedve a külföldön töltött majd’ fél-élet következménye… Mert, mint mondja, a környezetét alakító embert a környezete alakítja.

Adás mapja: 2008. január 10.

Nézd meg!

Szólj hozzá!

Címkék: epizod stefan lengyel


2007.12.29. 13:52 Xanadu

Öt török öt görögöt - Stefanidu Janula

Kevés középkorú énekesőnk mondhatja el magáról, hogy egy kamasz playback-sztár „hangjaként” zárta szívébe az ország. Mindenesetre, ha Sebő Feri valaha még meghallja az Álomhajó című Carpe Diem számot, biztos, hogy az örökifjú görög énekesnőt fogja lelki füleivel hallani!

Stefanidu Janula 30 évvel ezelőtti zenés tv–show felvételein a tökéletes énekhang szokatlan kamera érzékenységgel párosul. Akár egy hollywoodi karrier ígérete is benne lehetett volna a pakliban, ha a történelem vihara nem az ’50-es évek Magyarországára veti a görög menekültek gyermekeként Csehszlovákia egyik lágerében született kislányt.


A hidegháború dacára a vasfüggönyön innen sem állt meg az élet: a szocialista emberideál megengedett némi mondénséget. Csodás módon, s a nyugati mércét megütően, nálunk is virágzott a táncdal műfaja.
- Az Országos Rendező Iroda, az ORI, a külföldre szerződő zenészeket felügyelőjeként élet-halál ura volt – meséli Janula. Karrierje a hetvenes években csúcsra járt: az országon belüli szórakoztatóiparnak ekkor az OSZK volt a központja. A Magyar Rádió is kivette a részét a „cirkuszt, kenyeret” gyakorlatából: tánczenei stúdiója megélhetést biztosított a Janulához hasonló tehetséggel és ambícióval pályakezdő ifjú titánoknak. S bár a forgatás idején már csak a múlt hűlt helyét, azaz emlékét találtuk békebeli hangulatnak a Bródy Sándor utcában, énekesnőnk mégis otthonosan mozgott a híres aulában, ahonnan a rendszerváltással sok minden(ki) eltűnt -  vagy: csak átalakult? Ki tudja?
Ha valaki, hát Stefanidu Janula szakértője lehetne az eltűnt időknek, hiszen annak idején megjárta a Táncdalfesztivált is, miközben lokálénekesnőként kereste a kenyerét a szocializmus szórakoztatóiparában. Közismert figurája, keresett sztárja volt a pesti „éjszakának”. A forgatás során viharos családtörténetek, a történelem sodrában felbukkanó embersorsok nyomába eredünk, felderítve a város hajdanán görögök lakta zugait. A gyermekkor útvesztői a csehszlovákiai menhelytől a kőbányai úti legendás dohánygyárig vezetnek, s csodálatos fordulattal a jazz konzervatóriumban érnek happiend-szerű véget. Persze Janula élete itt nem állt meg: sok kitérővel jutott el a mai „nyugalmi” állapotig. Kisebbségi képviselőként, magán- és általános iskolai nemzetiségi énektanárként, s egy görög étterem énekesnőjeként ért révbe, s ahogy a forgatás során kiderül, a „görög-keleti vallásban” a költővel ellentétben nem csak papra lelt, de lelki békére is. A fáradhatatlan Sebő Feri az énekesnő hétvégi munkahelyén, szakértői „idegenvezetésével” végig ette az egzotikus étlapot, hogy aztán, teli gyomorral - a tőle megszokott abszolút teljesítményhez hűen - eljárjon még egy szirtakit is.

Adás napja: 2007. december 29.

Nézd meg!

1 komment

Címkék: epizód stefanidu janula


2007.12.14. 17:53 bogyisz

Ujj Zsuzsi az Abszolútban

Ujj Zsuzsi a Csókolom zenekar énekesnőjeként, számos életút-kanyar után, ha nem is fiatalon, de örök ifjan jutott el a sokak által csak remélt csúcsra. Zenekarának lemezei, fotográfusi szenvedélyét dokumentáló kiállításai bizonyítják, hogy nem volt hiábavaló átvészelni a „nehéz éveket”. Kitartó munkával lett a hazai zenei underground csodabogarából a profik közt is helytálló énekessé, Villon-i mélységekbe és magasságokba szárnyaló szövegeivel, és Zara Leander hangjához hasonlatos, rekedtes kontraaltjával emelkedve ki a pop-masszából.

Aki nem tudná, az most megtudhatja, hogy nem csak a rock'n'roll, de a tangó sem egy tánc. Legalább is a pesti szleng szerint többet, mást is jelent. A főváros határában meghúzódó bolha-, vagy másképpen ócskapiacot hívta a hatvanas, hetvenes évekbeli nyelv Tangó-nak, később, még nemesebb egyszerűséggel: Ecseri-nek.
Kimenni az Ecserire buli volt a szocializmus alatt, kalandozás egy más világba, ahol, a hivatalos kereskedelmi érával ellentétben, például alkudni is lehetett – mondja Ujj Zsuzsi, akit elkísértünk ajándékvásárló útjára. Alkudni egyébként ma sem árt: mint köztudott, nem is veszik komolyan azt, aki az első árajánlattal megelégszik. Ma már csak az merészkedik ki a Tangó-ra, akinél van néhány ezres, ezt mi is megtapasztalhattuk. Míg Sebő Ferinek sikerült egy klasszikus bolhapiaci lehúzást kicseleznie, Ujj Zsuzsi hozzájutott a vágyva-vágyott ajándékhoz barátja számára. A hazai sanzonéneklés kis-nagyasszonyának fantáziáját ugyanis nem a plázák sorozattermékei villanyozzák fel, hanem a kacatok közül kikotorászott kincsek. Így találtunk rá a felhúzható, lemezből készült akrobatafiúra, akiről később kiderült, hogy lány, - de ez már egy másik történet.
Később Ujj Zsuzsi otthonában ejtünk titokban néhány könnyet a gyermektelenséggel, szerelmi viharokkal és kudarcokkal nehezített női sors-története felidézése közben.
A férfi–nő kapcsolat vad oldalát döbbenetes őszinteséggel feltáró szövegeket már megzenésítve hallgatjuk egy Csókolom próbán. A zenekar, Ujj Zsuzsi második családja katonás rendet varázsolt a társadalom perifériáján árválkodó tagjai életébe. A próbákra mindenki a polgári foglalkozása mellett szakít időt, s így, Magyarországon egyedülállóan, a zenekarvezető Tóth Zoltán (Spenót) szigorú kitartásának köszönhetően hobbizenészekként lettek a Kispál és a Borz turnéján előzenekar.
Ujj Zsuzsi egy több évtizedes filmes szakmai pályát is magáénak tudhat, amit többek közt a Balázs Béla Stúdióban eltöltött évek fémjeleznek.
A nap végén stábunkkal egy Csókolom koncerten győződhettünk meg arról, hogy a XXI. századi díva éveinek számával egyenes arányban nőtt az undergroundban edzett közönségének és ifjú rajongóinak száma.

Adás napja: 2007. december 15.

Nézd meg!

1 komment

Címkék: epizód ujj zsuzsi


2007.12.07. 18:07 bogyisz

Fotósból miként lesz természetbúvár

 A korán kelő néző végre még egy nála is korábban ébredő sorstársától tudhatja meg, hogy a kandallótűzzel és szerető hitvessel megspékelt hétköznapi idillt a szerencséseknek sem adják ingyen. A londoni kiállító teremtől a Pusztáig ívelő karriertörténet kulisszái mögött a tűzifa aprítás és az időjárási viszontagságok okozta mindennapos kellemetlenségek is egyként részei a paradicsomi hangulatnak. A természetfotós „munkahelyén" nyáron nagyon meleg van, télen nagyon hideg van, s a kettő közt meg ott a szélben, vízben és sárban tocsogás. A napfelkelték, a csönd, és a hű társ, aki nem rivalizál a szenvedéllyel, mely hajnalok hajnalán rángatja ki kedvesét a dunyha-melegéből, feledtetik a városi lét kényelmét.


Aki sosem volt még madár lesen, az könnyen hiheti, hogy valami vadászati esemény aktusát hagyta ki az életéből. Stábunk lábujjhegyen volt kénytelen forgatni, hogy beavathassuk nézőinket a madárélet titkaiba. Az a bizonyos elkapott pillanat, mely egyaránt rabul ejti a kiállítás megnyitók függőit és a lelkes természetvédőket, túlélőtábori körülmények közt töltött megfigyelések és előkészítések eredményeként lesz a kitartó fotográfusi munka gyümölcse. Sebő Feri leesett állal konstatálhatta, stábunkkal egyetemben, hogy a természetfotó természetessége, bizony vérrel-verejtékkel, mesterségbeli trükkök és technikai lelemények garmadájával hozható létre!
Máté Bence számos fotóapparátusi újítást hajtott végre, innovációs eljárásokkal téve tökéletesebbé az illúziót, mely nélkül, mint adásunkból is kiderül, a XXI. századi természetfotózás a média kínálta számos káprázat közepette, nem rúghatna igazán labdába.

Adás napja: 2007. december 8.

Nézd meg!

Szólj hozzá!

Címkék: epizód máte bence


2007.11.30. 16:36 bogyisz

Vidéki srác, ha feljön Pestre…

Ha valaki azt hinné, hogy a dorogi szénbánya bezárásával a dorogi virtus is kifújt, az téved. Peer Krisztián költő és drámaíró még ma sem felejtette el a vadvízi szárnyasok és tóparti fák neveit, s gombagyűjtői szakértelmének is csodájára járhatott volna ország-világ, ha nem futottunk volna ki az idényből. Amatőr madarász és természetbúvár múltjára már csak nosztalgiával néz vissza, azt is csak stábunk kedvéért. Az információs forradalom lelkes híve jelen időben él, s a nagyváros közéleti színterein érzi otthon magát.
Vérbeli pesti íróvá vedlett időközben, aki a nagy elődök hagyományait követve törzskávéházakban gyarapítja életművét – legalábbis jobb híján, míg kalandos lakásfelújítása tart.


Mostanság a színházi szakma és közönség berkeiben cseng egyre ismerősebben Peer Krisztián neve. Kortárs drámaíróként jegyzik, bár pályája kezdetén nemzedékének reménykeltő költőjeként startolt. Tárgyilagosan nyilatkozik szakmai pálfordulásáról: a közösségi lét, a csoportban alkotás lett az igazi közege, amiről a Szabó Réka társulatnál vendégeskedve mi is meggyőződhettünk. Aztán következett mindannyiunk kálváriája: Krisztián a bohém művészről alkotott képet erősítve az egyik kulcs fontosságú forgatási helyszínen, lakása bejáratánál közli, hogy nincs nála kulcs. Míg lélegzet után kapkodunk, bepillantást enged drámaírói fantáziájának működésébe. Improvizált „egypercesében” a kulcs elvesztése a konfliktustól a katarzisig vezető motívum, egész életére is jellemző szimbólum gyanánt. Helyzetünk ettől nem lesz kevésbé drámai, csak azt nem tudjuk, hogy komédia vagy tragédia-e, amibe csöppentünk. Napunk első felét a gombászás kudarca árnyékolta, s a fog vacogtató hideg a dorogi tóparton, most meg egy lerobbant pesti bérház huzatos folyosóján várunk valami csodára. Addig is Krisztián a jó szomszédság elavult intézményét siratja.
 - Életem első lakásavató buliján rám hívták a rendőrséget! – panaszolja, míg törzshelyére igyekszünk, a Sirály kávéházba. Bár Shakespeare óta színház az egész világ, Sebő Feri és Peer Krisztián alkotóként mégis egy filmforgatás kapcsán találkoztak. Hogy Krisztián forgatókönyve, vagy Feri rendezői zsenije juttatta-e közös filmjüket egy nemzetközi fesztiválra, annak tisztázása a jövő mozi nézőjére marad.

Adás napja: 2007. december 1.

Nézd meg!

2 komment

Címkék: epizód peer krisztián


2007.11.23. 14:05 bogyisz

Az éhezőművész

Triceps a Vajdaság fenegyereke. Body art művész, aki az éhezéstől sem riad vissza, ha a műalkotás a tét. Fekete öves karate mester és filmstúdió vezető, dadaista színházi rendező. Társulata, az Opál Színház, Lángoló frizsider című opusával lopta be magát a Neoista rajongótábor szívébe. 


Ha nem látnánk saját szemünkkel, nem hinnénk el, hogy negyvennapnyi éhezést is túl lehet élni. Lantos László, azaz Triceps az egyik budapesti szenespincéből kialakított Black-Black Galériában, vasketrecbe hegesztette magát, hogy az emberi nem fizikai és szellemi állóképességét bizonyítsa. Példáján fellelkesülve Sebő Feri is megpróbálkozott az üvegcserépen járással, ami állítólag egyfajta meditációs elemként iktatható be az utcai harcos napi imájába. Triceps ars poeticája a benne lakozó művészt sokszor emberfeletti feladatok elé állítja, de természetesen nem a kondicionáló termek világában! A legújabb, Para-Kovács Imrével közös, nyíltszíni Public Art projektje, mely a Moszkva tér lebontásáig még várat magára, egy harminc méteres oszlop tetejét veszi célba. 90 napig magányosan és meztelenül állni a város felett, minden menekülési útvonalat elutasítva.
Azért polgári életének egyik színhelyére is sikerült bepillantanunk a forgatás során; a filmstúdióba, ahol csapatával a 3D animáció titkait kutatja. S aki a világhálón még nem futott bele a Bada Szoba mátrixába, az a Sirály-béli Bada kiállítás megnyitóján, az Opál Színház akcióján megtapasztalhatja a nemrég elhunyt barát és képzőművész, Bada Tibor hatását az Éhezőművész életpályájára.
A stáb megdöbbenésére fény derült a radikális éhezés alternatív orvoslási aspektusára is: a rák elleni harc egyik legradikálisabb, s első hallásra az egyik legveszélyesebb gyógymódjaként került újfajta megvilágításba a táplálékmegvonás. No comment, mindenesetre a mellékhatások elkerülése végett kérjük ki orvosunk és gyógyszerészünk véleményét.

Adás napja: 2007. november 24.

Nézd meg!

4 komment

Címkék: epizód triceps


2007.11.16. 14:45 bogyisz

Mi Dopeman-nek a rap, az P.A.S.O.-nak a SKA

Hogyan jutott el a deszkások családjától a világot jelentő deszkákig a Pannonia Allstars Ska Orshestra zenakar frontembere? Lehetett volna a közgazdaságtan szólistája is, ám ő inkább a SKA zenét választotta, a koncertezéssel járó sok hűhót - ja, meg a hírnevet!


A járdaszegélyek és egyéb, csúszásra alkalmas tereptárgyak világából startolunk KRSA aka Lord Panamoval, a PASO frontemberével. Végigjárjuk, hogy ki lett volna, ha Tóth Kristóf marad.
A vadiúj Corvinus egyetem épületébe hatolunk, ahol űr-díszletek közt szaga sincs a régi Közgázos hangulatnak.

Nem csoda vagy csoda, hogy a KRSA aka Lord Panamo az egyetem üvegburájából a jamaikaiak által kitaposott ösvényre lépett. A hajdan vágyott polgári miliő kellékei csak nyomokban lelhetők fel a SKA hazai fenegyerekeinek színpadán, azaz Panamo ruhatárában. Ha a feketék zenéjét fehér fiú játssza, vajon szükségszerű-e, avagy véletlen egybeesés a fehér öltönyök és a fehér kalapok sokasága a kelléktárban? A pécsi koncertre való indulás előtti rutineljárások egyikeként a zenekari road utolsó simításai a mikrobuszban: a hangszer-hegy tetején virít Panamo kalapdoboza, rajta a felirattal, FRAGILE! Nem sértődünk meg, hogy számunkra már egy tenyérnyi hely sem maradt, bár így a road movie koncepciónak lőttek!
A koncert előtti back stage hangulat izgalmát oldja a stáb és a 11 fehér kalap találkozása.
Sebő kihasználva a vissza nem térő alkalmat skanking leckét vesz, hihetetlen gyorsasággal sajátítva el néhány lépést a hátrafelé egyhelyben járásból.
Az Angliába anno bevándorolt jamaikaiak táncának egyik sajátos változata minket is feltüzel, miközben Panamo valamely afro-anglo nyelven lelkesíti közönségét.
Hajrá Paso, hajrá Jamaika! Éljen a migráció!
A közönség tombol, úgyhogy csak örülni lehet a szubkulturális ténynek: skinhead és neonáci nem feltétlenül egy csapat!

Adás napja: 2007. november 17.

Nézd meg!

Szólj hozzá!

Címkék: epizód p.a.s.o.


2007.11.06. 11:12 bogyisz

A rózsa neve…Gyuri!

Egy hajdani „első osztályú pesti srác” álma teljesült, mikor a hazai televíziózás emblematikus figurájaként, a sokak által szeretett (és sokak által kritizált) média sztárok egyikeként vonulhatott be a (média) történelembe. Nemcsak a nosztalgiázni vágyók lelhetik kedvüket a Rózsa György portréját megrajzoló adásban! A tévés „hőskorszak” kutatói is számos érdekes adalékhoz férhetnek hozzá a Tízen túliak társasága, és más, tévé történeti szempontból legendás adás agytrösztjének és az Abszolút Ferijének randiján.


Rózsát hallgatva elhisszük, hogy az ötvenes évek szűk levegőjébe beszivárgó katódsugárzás a vasfüggönyön túli világ üzenetét hozta a legvidámabb barakk szürke hétköznapjaiba.
Megtudhatjuk, hogy miből, vagyis, hogy kiből lesz a cserebogár, s hogy hősünk a főváros mely bugyrából jutott a gyerek fejjel vágyott csúcsra.
Dramaturgiai magaslat a pestiesen „a Rózsa” néven emlegetett sztár találkozása a volt Izabella utcai otthonát jelenleg birtokló szabolcsi családdal  
Szívhez szóló, az Abszolútban már megszokott exkluzív pillanatoknak lehetünk tanúi a szintén nem érdektelen személyiségű Feri nyomába szegődve: fogadás a lovin, gyertyafényes vacsora, vallomás Rózsa úr érzékeinek birodalmából.
S hogy mentolos lenne -e inkább a híresség, avagy áfonyapalacsinta ízű, amennyiben rágógumi lehetne?  Feri mindenre fényt derít az évfordulós gesztusértékkel is bíró adásban.
Befejezésül álljon itt a blogger-társaknak kis ajándékként Feri e heti aranyköpése: „A televíziózás az elme rágógumija”

Adás napja: 2007. november 10.

Nézd meg!

Szólj hozzá!

Címkék: rózsa györgy epizód


2007.09.14. 19:35 bogyisz

Kolovratnik, aki nem fér a bőrébe

Vannak színészek, akik nem képesek megelégedni azzal, hogy már minden jó pasit eljátszottak és szerelmes beléjük a fél nézőtér. Kolovranik Krisztián ilyen. Többet akar. Kevés volt neki a színház, hát filmezni kezdett. Megtanult spanyolul, végigment az El Caminon, beleszeretett a fényképezésbe és mostanság már egész komoly sorozatokat készít pusztán kedvtelésből. Ráadásul jegyzett kortárs zeneszerző. Nem fér a bőrébe...

Adás napja: 2007. szeptember 15.

Szólj hozzá!

Címkék: epizód kolovratnik krisztián


2007.09.05. 11:00 bogyisz

Hogy vonul be Menyhárt Jenő a történelembe…

Így: A rendszerváltó generáció szigorú-tekintetű hőseként, a legendás Európa Kiadó frontembereként, és ha kitart, Földünk egyik megmentőjeként.

Menyhárt Jenő, az Európa Kiadó zenekar igazgatója tizenhárom éve él New Yorkban, ahova nem azért ment, hogy rockandrollerként meghódítsa a világot, hanem azért, hogy inspirálódjon. Dolgos hétköznapjai a Greenpeace berkein belül telnek, ahol aktivistaként dolgozik. Most újra Budapesten járt, hogy belassuljon és összefoglalja mindazt, ami odakint hajszolja. A leszólítás művészetéről a Greenpeace küldetéséről a környezetünk állapotáról és a tenni akarásról szól a szeptember 8-i Abszolút.

Adás napja: 2007. szeptember 8.

Nézd meg!

2 komment

Címkék: epizód menyhárt jenő


2007.06.12. 16:54 bogyisz

Abszolút Prémium

Szinetár Miklós negyedévente összeállít egy Prémium vasárnapot a mtv műsoraiból. Ezzel hívja fel a figyelmet az mtv-n található értékes műsorokra, melyeket Szinetár szerint azért nem néznek sokan, mert amikor adásban vannak, még nincs ott-hon senki, hogy nézze. A Prémium vasárnap egy délutánnyi anyag abból, amit a legértékesebbnek tart.

2007. július 1-én, Prémium vasárnap, benne többek között M. Tóth Gézáról szóló Abszolút 19:30-tól.

 

1 komment

Címkék: prémium


2007.06.07. 16:16 bogyisz

Programajánló

Laurie Anderson koncert
2007. június 11. hétfő 19:30
Művészetek Palotája

A számos művészetágban ténykedő, műfajközi állapotokat létrehozó előadó már bő tíz éve nem járt Budapesten. Laurie Anderson ritkán ad ki lemezeket -korunk zeneiparát méltóságteljesen és akaratlanul kérdőjelezve meg ezzel. Most új műsorral készül.


Honvéd Férfikar és a Berkesi Trió
2007. június 9., szombat, 20:00
Millenáris Fogadó

A Honvéd Férfikar, Magyarország egyetlen hivatásos férfikórusa, vendégfellépőikkel most koncertsorozatot adtak, melynek szombaton lesz a záróestje. A Berkesi Trióval közös koncerten Muck Ferenc vendégszerepel –mindez a Millenáris Fogadóban.


Vitorlásverseny Balatonfüreden
2007. június 9.

Izmos fiúk, hűsítő szél, nyári meleg, lógó kötelek és kötélen lógók. Mindenféle nemzetek találkozása a Balatonban, aki nem tud vitorlázni, annak javasoljuk, hogy nézdegélje a partról.


A Graphicum bemutatója
2007. június 14.
Gödör Klub

72 alkotó 200 munkáját tartalmazó, illatos, gyönyörű, kifinomult és kimunkált. A Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társaságnak kezdeményezésére, neves tervezőgrafikusok által zsűrizett alkotások gyűjteménye.


100 éves a Vajdahunyadvár –kiállítás

2007. június 9-től
Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Tudtuk-e, hogy a Vajdahunyadvár építésze - Alpár Ignác - három korszak stíluselemeit felhasználva három épületszárnyat tervezett; egy románt, egy gótikust és egy reneszánsz-barokkot? Így a kiállítás négyszáz négyzetméterén 3 részből álló kiállítás vár mindenkit.

POSZT
2007. június 7-16.
Pécs

POSZT, avagy a VII. Pécsi Országos Színházi találkozó Európa 2010-es Kulturális Fővárosában. Konferenciák, rendezvények, előadások, vendégszereplők és vendégnézők. Tessék válogatni!

Szólj hozzá!

Címkék: programajánló