Gyorskölcsön

  • Hibás feed URL.

Friss topikok

2008.03.12. 19:18 Xanadu

A boncmester balladája - Gigor Attila

 

 

A gyermek, ifjú, és felnőtt Gigor Attila fantáziájában Pókembertől Denevéremberig száguldoztak a Jó és a Rossz szolgálatában számosan, az ősképig (ld.Superman) visszavezethető családfával.

 

 

 

„Nagyjátékfilm kategóriában Gigor Attila vehette át a fődíjat A nyomozó című munkájáért, amit a diák zsűri egy kelet-európai bűnügyi szub-zsáner megteremtéséért ítélt oda az első filmes rendezőnek. Az Elsőfilm kategória fődíját a diák zsűri értékelése szerint szintén Gigor Attila filmje érdemelte ki lendületességéért, humoráért, önmagára, a mai társadalomra és filmművészetre irányuló ironikus reflexiójáért.”

Ennyit tudtunk, mikor stábunkkal a 39. Magyar Filmszemle után nem sokkal, a frissen ünnepelt rendező titkainak nyomába eredtünk – és nem hiába! Igaz, Sebő Feri a legelképesztőbb helyszínekre csábította el Gigor Attilát a cél érdekében, hogy, többek közt repülés szimuláció közben derítsen fényt a művész-álnéven dolgozó első nagyjátékfilmes rendező motivációira. Kettejük játékszenvedélye feltűnés nélkül vezetett el a képregény evolúciójának felgöngyölítéséig. Ki gondolta volna, hogy a férfiember ön-képét még a XXI. század hajnalán is mennyi virtuális hős kalandja motiválja!

A gyermek, ifjú, és felnőtt Gigor Attila fantáziájában Pókembertől Denevéremberig száguldoztak a Jó és a Rossz szolgálatában számosan, az ősképig (ld.Superman) visszavezethető családfával.

S, ha netán azt hitte volna bárki, hogy a hollywoodi mozi és a számítógépes játékok knock out-olták a múlt nemes és nemtelen képregény figuráit, az alaposan téved! „A modernkor el-magányosodottnak hitt embere ma már egy egész világhálónyi lelkes fun-nal játssza újra a régi meséket a leges-legújabbkori változatokban” – nyugtatja meg a számítógép általi elidegenedéstől félőket a szintén játékos kedvű Gigor Attila. Mindezek a felfedezések szerteágazó mellékösvényként vezettek el A nyomozó rendezőjének lelki struktúrájához, amelyből kisarjadt a film számos rejtélye, s hátborzongatóan groteszk stílusa. „A boncmester és a boncolandók sajátos kapcsolata az élet megannyi elfojtáson alapuló viszonyát modellálja, iróniával és öniróniával ” – reagált Gigor Attila azokra a véleményekre, melyek szerint filmje cinikus lenne.

Aki nem lenne vevő még mindig a nyomozó-témára, annak érdemes legalább egy Abszolútnyi időre bekukkantani a boncterembe, ahol a stáb legnagyobb örömére Sebő Feri egy "felkonf" erejéig az élők által rettegett tepsibe dőlést is vállalta. Amennyiben a werk-film jellegű élményt kedveljük inkább, a filmhiba. hu oldalára illő sztorikkal is megismerkedhetünk a műsorban. A bonc-műhelytitkokról itt csak annyit árulnék el, hogy koponyalékelés közben sem mindegy, milyen a leányzó fekvéseJ. S még mielőtt elriasztanék bárkit is az abszolút látva látástól, kijelentem, hogy sem A nyomozó, sem Sebő Feri nem lépi át a jó ízlés határát, sőt! Abszolút időben a forgatásról, szereplő válogatásról, első szerelmekről és kedvenc olvasmányokról szóló információknak kerülünk birtokába, valamint egy önvallomásnak, mely paradox módon a rendező nemes lelkűségét dokumentálja - hullaházi bevilágítás idején. S egy utolsó centi a mézesmadzagból, mely a rendíthetetlen anti-tévénézőt is a készülék elé csalogatni van hivatva: Abszolútunkban fény derül, ha nem is a Gigor művésznév felvételének titkára, de a számos kétségre, mely - szereplőinek névadásakor - a „néhai” Galambos Attila fejét fájdították.

Adás napja: 2008. március 13.

Nézd meg!

Szólj hozzá!

Címkék: epizód gigor attila


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.